Az új szelek a karkötőkkel kezdtek el fújni. És bár erősen akadályoztatva vagyok, tegnap éjjel megszületett a nyári terveim első nyaklánca, a jéghegy csúcsa. A jéghegy csúcsa, mert csakúgy, mint a kétoldalas nyakláncaim is, ezek is ezerféleképp variálhatók. sőt, itt még a ki medálok száma is, nemcsak a mintájuk. Lehet mind egyméretű is akár, kinek mi tetszik. Bennem most nagy a lendület, úgyhogy tessék elővenni mindenkinek a kreatívabb énjét és összeállítani a saját nyakláncát.

A második darab annyira friss, hogy összeszerelve sincs, csak gyorsan lefényképeztem így félkészen. Bár a medálkákra bármit lehet tenni – képeket, szöveget (idézetet, nevet, monogramot, dátumot, kedvenc várost, stb), szeretném külön felhívni a figyelmet erre a verzióra, amin egy – egy szolid, jelzésértékű betű került a medálokra. A betűk nevek kezdőbetűi, amikből összegyűjthetjük az egész családot, vagy akár barátokat a nyakláncunkra, hogy mindig velünk legyenek. És melyik ünnep is közeleg? Hát Anyák napja, csak szólok :)

Első alkalommal került megrendezésre a DesignPlacc a Mika kertben. Kedves kis beülős kert nagy bárpulttal, óriás napernyőkkel, pár fa csónakkal, kulturált mellékhelyiséggel. Bár elég kicsi asztalt kaptunk, és nem fért ki minden, sikerült viszonylag jól kipakolnom, és “csak” a kislány gyűrűket és az új karkötőket hagytam itthon… Azért így is volt miből válogatni. Várakozásommal ellentétben és a néha szakadó eső ellenére is elég sokan jöttek, aminek nagyon örültem. Sok gyerek és kutya volt, meg utcazene és nyüzsgés – jól éreztem magam, na. És annak is nagyon örültem, hogy többen is mondták, hogy a facebook-os oldalamról értesültek a vásárról, tehát mégiscsak érdemes rendszereskedni ott (bár most esik le, lehet, hogy nem lett volna hátrány, ha nem csak onnan értesülnek).

A 3D medálok közül azt, amelyik nekem személyes kedvencem volt, sajnos csak kutyafuttában, csomagolás közben tudtam lefényképezni a Wamp-on, de azért viszonylag jó lett a kép. Ha nem lehetne jól látni, elmesélem, hogy egy megtört üzletember (ezt csak én találtam ki :)) üldögél egy apró dobókockán az Eiffel torony előtt lebegve. Él bennem egy rész, ami vágyik a rendhagyó, kicsit talán furcsa látásmóddal megalkotott dolgok iránt. Ez a medál ennek egyik példája.

Ha tavasz, akkor kitűző szezon! Nem tudom miért gondolom, hogy bármi köze is van a kettőnek egymáshoz, de tény, hogy a tavasz hozza ki belőlem a kitűzőkészítést. Vége az egész télen hajtogatott “Majd tavasszal lesz”-nak. Íme az idei első. Rögtön Párizsos, lufis, nosztalgikus. Persze más mintákkal is lesz, de ők gondolom a jól megszokott Wamp előtti maratoni éjszakázás során fejeződnek be, így nincs még képem róluk. Persze meglepetésnek sem utolsók!

A medálnak a dobókockával múltja van. Vagyis inkább útja. Úgy kezdődött, hogy Zsuzsi barátnőm vagy 15 éve olvasott egy könyvet, aminek én már a címét sem tudom és annyira emlékszem a történetből, hogy a főszereplő egy dobókockára bízta minden meghozandó döntését és e szerint élt. Ez nekem annyira megtetszett, meg épp egy sor eldönthetetlennek tűnő kérdés sorakozott a fejemben, így csináltam magamnak egy dobókockát, ami majd segít nekem a nehéz helyzetekben. Nincs már meg a kocka és nem emlékszem, hogy valaha is komolyan hallgattam volna rá, de vicces volt arra gondolni, hogy ha nem tudnék dönteni, van egy “végső segítségem”. Fémes csillogású, rózsaszín körömlakkal festettem be és magamnál hordtam jó darabig. A pöttyökre meg talán strassz köveket ragasztottam, de erre inkább nem emlékszem :D

Aztán készítettem egyet a húgomnak is. Nála már szettben gondolkodtam és egy dobozban kapta meg, benne kezelési útmutatóval.

Jó pár évvel később még mindig nagyon izgatott ez a kocka téma. Akkor már készítettem ékszereket, de hiába törtem a fejem, nem tudtam eggyé kovácsolni a két dolgot. Így születtek meg ezek a kis kerek dobozkák, amikbe mindenféle aranyosságot ragasztottam, plusz tettem mindbe egy-egy dobókockát és beleírtam melyik szám milyen válasznak felel meg. Többféle témában készültek a dobozok, és a témához passzoló kérdésekre adott választ. Így volt pl szerelem, jövő, párkapcsolat témájú dobozka, meg olyan is, ami általános kérdésekben segített döntést hozni.

És most, másfél évvel a dobozok után végre olyan szerencsésen állnak a csillagok felettem, hogy sikerült, amit mindig is szerettem volna. Egy medál, benne egy mini dobókockával, a hátán pedig egy kis leírás, hogy milyen számnál mi a teendő. Nagyon tetszik, nagyon szeretem már most, az első elkészült darabok után és őszintén remélem, hogy értő közönségre találnak.

Addig is, míg fényt derítek az egyes és kettes rejtélyre, varrtam egy pár babajátékot. Ezek az utolsó darabok ebből a szériából. Vidámak, színesek, puhák és telis teli vannak cetlikkel. Biztos, hogy lesz újabb kollekció, de az olyannyira meglepetés, hogy még magam sem tudok minden részletet pontosan. Igyekszem.