.
Talán csak annyit, hogy megváltoztattam kiábrándító, reggeli véleményem. Szuper nap volt a mai és még az esőnek is örültem!
.

.
Végre volt pörgés, sok szerelés, ragasztgatás, ki ezt, ki azt akart változtatni adott ékszeren; sokan érdeklődtek a párna figurákról is, szóval nagyon jó volt tényleg az egész. Persze most is voltak üldögélős holt idők, de azoknak most külön örültem, mert jól esett pihenni kicsit.
Az univerzum meg úgy látszik visszafogta magát és leállt a homályos utalgatásaival egyelőre. Köszönöm.
A WAMP 4. születés napja alkalmából volt lila- fehér vattacukor és csokitorta, plusz nekem egy ajándék asztalom is, így végre terebélyeskedhettem kedvemre. :) Mondanom se kell, így se fért ki minden az asztalra.
. 
.
És kedvenc kis patkányom is megtalálta végre a gazdáját. Az igazit, aki haza is vitte. Mert sokak kacérkodtak a gondolattal eddig is, hogy mi lenne, ha, ha,ha – de végül mindig maradt. Mostanáig :)
Fogalmam nincs az hogy lehet, de nem találok róla képet. Mindent lefényképezek, amit csinálok, hogyan maradhatott volna ki pont ő? Így csak a távozás előtti utolsó pillanatokról van kép, amikor épp láncrövidülési procedúrán esik át és nem látszanak a szép fityegői sajnos.
.
