Kutyaharapás ide, kutyaharapás oda, ahogy a mellékelt ábra mutatja, megy mind a varrás, mind az ékszerkészítés, ha nagyon akarom :)

.

.

Ennek a kinyitható medálnak az a különlegessége, hogy rendhagyó módon a medál belsejébe került a saját kép, az üveg alatti képet az én repertoáromból választotta a megrendelő. Így is lehet, sőt. :) Remélem örült neki a megajándékozott nagymama.

.

.

Egy családnyi párnafigura. :) Ami itt újdonság, az a csomagolás. Ennek az ablakos papírzacskónak a története úgy kezdődött, hogy nagyon régen beleszerettem a zacskóba, de túl nagy volt bármiféle termékemhez, és épp győzedelmeskedett a racionálisabbik énem, így nem vettem meg. Pedig színek tekintetében is mintha pont nekem készültek volna: magenta és türkiz. Aztán ahogy lettek párnafiguráim és egyre csak nőttek méretben, eszembe jutott ez a zacskó és azonnal rohantam is venni. És milyen jól tettem, mert mibe csomagoltam volna most? :)

Csoportkép

.

A csoportlép azért készült, hogy lehessen viszonyítani mi mekkora. A piros gumicsizmás kislány az eddigi legnagyobb párnám: 40 * 40 cm. Ezen a párnán próbáltam ki először, hogy milyen, ha az íráson kívül más grafikus elemet is teszek a párnára. Így került rá bal oldalon a lába elé a bogyófejű növény és a hátuljára az öntözőkanna. Nagyon tetszik, egész biztos, hogy lesz még ilyen -már most egy sereg ötlet kavarog bennem ez ügyben.

A kislány példa még arra is, hogy akkor is nagyon jól tud kinézni a kész párna, ha nem szedem le teljesen a kép hátterét, ahogy szoktam, hanem egy részét otthagyom jelzésértékűen. Ez mondjuk nem megoldható minden háttérrel, de ő egy szép deszkakerítés előtt guggol, amit nem volt szívem kitörölni egészen.

.

.

Grafika vonalon felbuzdulva muszáj volt még elkészítenem őt is és nem okozott csalódást, nagyon részletgazdag, szép párna lett. Kb 20 cm magas.

.

.

Aztán az Alice Csodaországban vonalon maradva pedig megszületett ez a furcsaság, amilyet eddig még soha nem csináltam, viszont azonnal a kedvencem lett és még, még, még akarok ilyesmiket varrni. Egyébként is újra türemkedik elő belőlem a fekete – csipke – horror- elvont korszak az ékszerek terén, amit már nagyon vártam vissza, úgyhogy most boldogan üdvözlöm és valahogy úgy érzem, hogy párnák területén ez a kezdet azon az úton :)

Ami még feldob, hogy elsőre sikerült megcsinálnom, amit fejben kigondoltam és még csak különösebb nehézségekbe sem ütköztem. Pedig azt sejtettem. Én csak fejben tervezek, nem bírok bíbelődni papírra rajzolgatással. Szoktak is érni meglepetések bőven, mert azért fejben néha máshogy mennek a dolgok, mint aztán a valóságban. De most minden klappolt.

Az elejét illetően még annyit tudnék hozzá tenni, hogy körbevarrom kb 2 cm-ként fekete fazettázott gyönggyel. EL is kezdtem és nagyon tetszett, de pont mielőtt befejeztem volna elszakadt a cérna (kivagyok ezektől a mostani cérnáktól, használhatatlanok!) és így maradt csupaszon… Majd máskor.

A hátulja ezüstös farmer anyagból készült, amit egy turkálóban találtam és teljesen oda vagyok érte. Ilyenkor mindig az aggaszt úgymond, hogy nem biztos, hogy valaha találok még ilyet és akkor miből fogok varrogatni ilyen érdekességeket. A hátára egyébként kerül majd még egy fekete csipke szalag, ami valamiképp akasztó is lesz egyben és akkor fali díszpárnaként is működhet. Dögös,én mondom. Az is lehet, hogy mindjárt a sötét lila hálószobafalamon köt ki úgy fellelkesültem. :)

.

.

A húsvéti vonalra nincs magyarázatom :) Én csak akartam valami aranyos állatkát és a nyuszi, meg a csibe ugrott be elsőre. Csak most veszem észre, hogy így együtt már eléggé a tavaszra hajaznak.

.

.

És végül egy picibaba, akinek az 1 napos képét kaptam meg, hogy készítsek belőle egy 30 cm nagy párnát. Mivel maga a baba 30 cm, így a párna jóval nagyobb, kb 50 cm. A fehér ruhája miatt tettem mögé szürkéskék hátteret – ami pont passzol a takarója színéhez a feje alatt, hogy jobban kiemelkedjen majd a párnából.

Kértek rá valami kékes díszítést is, amivel egy ideig bajban voltam, mert semmiképp sem passzolt rá semmiféle flitter, szerintem. De aztán megjött az ihlet és egy kék kockás masnit kapott rajta egy fém kisfiút formázó fityegővel, meg pár kék flittert gyönggyel, de nem a ruhájára, hanem a párna jobb felső sarkába. Aranyos lett nagyon, tetszik és rávezetett, hogy így is lehet díszíteni. :)

.

Jött egyszer egy kedves anyuka az egyik Gubán és több mindent első látásra megszeretett, felmarkolt és hazavitt. Sőt,még rendelt is két babucit. Egyik az ő saját kislánya, a másik pedig egy barátnője kislánya. Nagyon megörültem és meg is varrtam őket. Igazán jól sikerültek, mit ne mondjak… :) Lett egy kis méretprobléma tudni illik. Senki ne kérdezze hogy sikerült 20 cm helyett egy kb 40 cm nagy babát készítenem. Kicsit aggódtam is emiatt, de végül nagyon örültek neki.

Aztán ott volt a nagyon sötét alapfotó is. Hiába javítgattam, hiába tűnt már a monitoron elfogadhatónak, kinyomtatva bizony elég sötét lett. Ezen mondjuk valamennyit sikerült javítani a flitter virágokkal.

És ráadásnak, pont mikor adtam át, meglazult az egyik flittervirág. Szerencsére ezt gyorsan tudtam orvosolni, mivel a megrendelőnél – véletlenül se nálam :) – volt tű és cérna.

Mindenesetre minden jó, ha a vége jó, remélem a gyerekek is örültek a saját párnababájuknak.

egy magasnak kéne lenniük :D

A Sziget asszem kicsit elvette az eszem. :) Azt hittem, hogy a vasárnapi nagy roham után üres ékszeres dobozokkal tértünk haza. Most viszont, a Guba miatt átpakoltam a táskákat és kiderült, hogy van azért még mit árulnom :) Azért kedvtelésből, meg mert van egy pár új alapanyagom, amikkel azonnal kezdenem kellett valamit, csináltam pár ékszert.

.

.

De inkább a varrásról szólt az elmúlt hét, kikapcsolódás gyanánt.

Babadolgok.

.

Kerek párnák flitterrel. A legkisebbnek kb 20 cm az átmérője, a legnagyobbnak kb 40 cm. Így saccolom, lusta vagyok lemérni most :)

.

Cukros szívek. Egy sima, egy gyöngycukros (ez pont nem látszik a képen, de nagyon élethű), és egy flitter cukros.

.

Lett sok -sok új Pipi, mert nagyon kelendő a csillogó, flitteres ruhájában. Sajnos a képen nem nagyon látszik, de mindegyiküknek máshogy van díszítve a ruhája. A nagyobbik Pipi kb 40 cm magas, nem apróztam el:)

.

És lett újabb Hanna baba is,új ruhával természetesen. Érdekes, hogy eddig nem rajongtam a kékért, de itt olyan árnyalatok vannak, hogy odáig vagyok értük. Meg se tudom határozni mire hasonlítanak, de döbbenetesek.

.

Standkép le ne maradjon.

.

Tökéletes vásárnap volt. Nagyon elfáradtam, ami szuper érzés. Megmutattam országnak- világnak a kezdő Szigetes láncokat. Örömmel jelentem, némelyik utánpótlásra szorul :) A párna figurák meg elkezdtek valami egészen különleges életet élni. Először Hanna baba, akit pont tegnap flittereztem fel a csillogás kedvéért, beugrott egy francia lány táskájába. Aztán láncra került egy aranyos pici baba is és ennek a tündéri kislánynak a nyakában kötött ki. Hihetetlen, na.

.

.

Készültek új baba játékok is és páran már meg is találták új gazdájukat. Ennek is nagyon örülök, hogy akkor nem csak a saját örömömre varrogatom a sok szép, színes kis aranyosságot, hanem értelme is van, a babáknak is tetszik.

.

.

És végre kivittem a jó pár hónapja az asztalomon várakozó döntéshozó dobozaimat is. Nem tudnám megmondani mire vártak eddig. Most csak két képet teszek be róluk és majd külön bejegyzésben taglalom mibenlétüket.

.

Számomra az elég meglepő, viszont annál jobban örülök neki, hogy a mintának varrt párna figuráim sorra kelnek el. A legmegrázóbb – és tényleg megrázó volt :) – az volt, hogy most vasárnap egy kislány hazavitte  a szőke kutyám, Szamóca párna figura mását. Nagyon fura érzés volt odaadni egy idegennek, de azért örültem is, persze.

.

.

Nem maradtam azért kutya nélkül, mert időközben elkészült egy új Szamóca és egy Ezmi is, a másik kutyám.

.

.

És elkelt még ez a gumicukor szív és Pipi is, ja és a madaras fás babajáték is. :)

Ezúttal lányok kerültek a párnákra. Mindkét párnát a legnagyobb méretben készítettem el, ami azt jelenti, hogy a nyomtatott méret 40 cm, plusz a keret rész is legalább 5- 5 cm, tehát a végeredmény egy jó nagy és mutatós darab.

A párnák ‘élőben’ szépek, színesek és a babás, a rávarrt flitterek miatt még csillog is. Viszont a képeket sikerült éjjel készítenem, ami élvezhetetlen és a valósághoz kicsit sem közelítő színeket eredményezett, így csak fekete – fehérben tudom feltenni. Nagy gratula magamnak. A képekre kattintva nagyobban is meg lehet őket nézni.

.

.

Ők a sok kislányok, akik a nagymamájuk születésnapjára szánták magukat párna figura formájában. A három közepes kislány a bal oldalon rózsaszín ruhában volt, így ők ahhoz passzoló díszítést kaptak. A sötét göndör kislány rózsaszín csillogó flittereket, közepükön fémesen csillogó lila gyönggyel; mellette a tejfehér hajú picike halvány rózsaszín gyöngyöket, amikből a hajába is került egy kis virágnyi; a copfos kislánynak pedig, hogy ne essek túlzásba, csak a hajgumijára varrtam egy-egy flitter díszt: alul nagyobb rózsaszín zöldes árnyalattal, közepén egy élénk pinkkel. A zöldes árnyalat azért volt fontos, mert R, a megrendelő, aki a pici babát tartja, zöld ruhában volt és gondoltam legyen valami átvezetés :) Ő egyébként csak egy medál szerű kis díszt kapott zöld alapon hófehér flitterből, több nem illett hozzá szerintem. A pici babára pedig nagyon apró, fehér gyöngyöket varrtam, aranyos lett.

A párna hátára egy kis üzenet került, ami köré szintén varrtam flitter díszeket, mert nagyon kevés volt a szöveg és olyan üresnek tűnt úgy. A sok rózsaszín ellensúlyozásaként a hátoldalra több fajta zöld flittert és gyöngyöt tettem.

Az oldalról készült képen látszik (jobb alsó sarokban), hogy milyen duci a párna. A formája megengedte, hogy jó keményre tömjem, ami egyébként a megrendelő kérése is volt, csak nem mindegyik formával lehet ezt megtenni.

Remélem valamennyire működik a fekete – fehér képhez fűzött hosszú szöveges leírás megoldás is. Vizuális beállítottságúak előnyben, az egyszer biztos. :)

.

.

Ezen a párnán pedig három barátnő van, akik eredetileg egy tóparton álltak, de azt levettem a képről. Egyikük elutazik és neki készült emlékbe a másik kettőtől. A hátoldalon, mivel ez a legnagyobb méretű párna, elég sok üzenet elfért. Ez a párna teljesen díszítés nélküli, de nem is igényelt semmit, mert egy nagyon jól sikerült, élénk színű kép volt az alap, meg hát ők már nagylányok ugye :) Még annyi, hogy a bal oldali lánynak lemaradt a képről a kézfeje, csak csuklóig volt meg. Fényképkészítésnél erre figyelni kell, mert elég furán tud kinézni a háttértől megcsupaszított képen egy csonka végtag. Neki szerencséje volt, mert Frankestein módon varázsoltam neki kezet, amiről szerintem más észre sem veszi, hogy nem oda való, de azért erre nem lehet alapozni. Nekem is véges a testrész raktáram :D

Talán csak annyit, hogy megváltoztattam kiábrándító, reggeli véleményem. Szuper nap volt a mai és még az esőnek is örültem!

.

.

Végre volt pörgés, sok szerelés, ragasztgatás, ki ezt, ki azt akart változtatni adott ékszeren; sokan érdeklődtek a párna figurákról is, szóval nagyon jó volt tényleg az egész. Persze most is voltak üldögélős holt idők, de azoknak most külön örültem, mert jól esett pihenni kicsit.

Az univerzum meg úgy látszik visszafogta magát és leállt a homályos utalgatásaival egyelőre. Köszönöm.

A WAMP 4. születés napja alkalmából volt lila- fehér vattacukor és csokitorta, plusz nekem egy ajándék asztalom is, így végre terebélyeskedhettem kedvemre. :) Mondanom se kell, így se fért ki minden az asztalra.

.

.

És kedvenc kis patkányom is megtalálta végre a gazdáját. Az igazit, aki haza is vitte. Mert sokak kacérkodtak a gondolattal eddig is, hogy mi lenne, ha, ha,ha – de végül mindig maradt. Mostanáig :)

Fogalmam nincs az hogy lehet, de nem találok róla képet. Mindent lefényképezek, amit csinálok, hogyan maradhatott volna ki pont ő? Így csak a távozás előtti utolsó pillanatokról van kép, amikor épp láncrövidülési procedúrán esik át és nem látszanak a szép fityegői sajnos.

.

A világ legcsendesebb varrógépe volt az enyém múlt péntek este, amikor is épp életem első igazi párna figura rendelését varrtam reszkető kezekkel. Az történt, hogy belerázódásként előbb végigvarrtam az új mintapéldányokat, majd a végére hagytam a rendeléseket. Nagyon jól tettem, mit ne mondjak, ugyanis a varrógép egyszer csak fura szagot kezdett el árasztani, majd érdekes zajokat hallatott, aztán egy kis füst kíséretében végleg elnémult. Én is a sokktól, hogy hogyan fogom befejezni a munkát. Végigfuttattam a fejemben, hogy kit ismerek, akinek van varrógépe és el is tudnék menni hozzá szombaton, de végül ez nem bizonyult járható útnak. Péntek este lévén nem sok reményt nyújtott az internet sem egész hétfő reggelig, amikor nyitottak a szervizek, üzletek. Mondjuk legalább a hiba okát nem kellett keresni, egyértelmű volt a bűnös – a varrógép pedál.

Éjjelre nagyjából kihevertem a sokkot és igyekeztem feltalálni magam. Az, hogy kézzel fejezzem be szóba se jöhetett, mert az én kezem nem varrásra lett kitalálva. Eszembe jutott viszont, hogy kézzel is lehet tekerni a tűt mozgató / csévélő kereket. Nem mintha hittem volna benne elsőre, hogy azzal hosszú szakaszokat lehet varrni, vagy ha mégis, akkor azt kézzel hajtva valaha is végzek, de azért nyilván megpróbáltam és működött! Nem is akárhogyan. Nagyon gyorsan befejeztem a maradék párna figurákat és kifejezetten szép, egyenletes varrás lett az eredmény.

Hétfőn azért beszereztem egy új pedált, ami azért nem hátrány, mert időközben kaptam még párna figura rendeléseket és azért vannak kétségeim, hogy pedál nélkül megmaradnék-e ép eszemnél, mire végzek az összes megvarrásával. :)

A kilencedik Gouba képekben. Először is egy kis türkiz hullámzás. Alapvetően ez volt ugyanis a jellemző, hullámszerűen jöttek-mentek a vásárlók, nézelődők. Hol tolongás volt a stand előtt és ketten sem voltunk elegek, hol az ellenkezője történt, és bőven jutott időnk szomszédolni, beszélgetni. Utólag ugyan nincs okom panaszra, de én jobban szeretem, ha folyamatos a pörgés.

Részt vettem a Gouba új kupon füzet akciójában, ami, jelentem, bevált. Egy kis füzetkében 5 db 10% kedvezményre jogosító kupon volt. A kupon füzet akcióban részt vevő árusok pedig egy ilyen vidám poszterrel hirdették, hogy náluk beváltható.

A szokásos standképen az látható, hogy úgy terjeszkedek széltében, mintha fizetnének érte és már konkrétan rá se fér minden egy képre. Az ezüstös szárnyú, drapp mintás lepke Lili, aki órákig árult velünk, mielőtt elrepült volna. Még az állványon is bátran pózolt, érthetetlen az egész.

A párna figurák természetesen most sem maradhattak itthon, sőt bővült a csapat. Húgom óvodai képével – nem is tud róla, lehet, hogy kapni fogok :D. Aztán lett belőlem két babakori párna figura, és megvarrtam végre mindkét kutyámat, Ezmit és Szamócát.

Legnagyobb örömömre új kis gazdira talált a fás-madaras baba játék, sőt egy minta párna figura lányka is, Pipi.

És lebonyolódott a már emlegetett rejtélyes párna figura projekt is. Külön örülök, hogy egy nagyon kedves meglepetés és egy nem mindennapi ajándék átadás részese lehettem :)